Fedeztet�s el�tt

T�bb elfogadhat� ok is van arra, mi�rt is kezd bele az ember a teny�szt�sbe, sokan nem is gondolj�k, hogy egyszer ilyesmin gondolkoznak majd, amikor megveszik az els� kedvenc�ket. Vannak, akik egy bizonyos fajta szerelmesei �s elk�telezett h�vei lesznek. �ket igaz�n a fajta nemes�t�se inspir�lja. Vannak akik egyszer� magyar�zattal szolg�lnak a k�rd�sre, hogy mi�rt kezdtek teny�szt�sbe, mint pl. az �letben egyszer szeretn�nk felnevelni egy almot, hogy a gyerek/ek sz�m�ra milyen tanuls�gos lenne a k�lyk�k sz�let�s�t �s n�veked�s�t l�tni, vagy hogy a szeretett kuty�nkt�l szeretn�nk egy k�lyk�t megtartani. Illetve vannak, akik t�vhiedelmek miatt kezdenek e f�rads�gos munk�ba. T�l�k ezeket a v�laszokat kapjuk: - a kannak is legyen �r�me a fedez�sben,- a szuka eg�szs�g�nek j�t tesz, ha anya lesz. Ez a k�t utols� mondat term�szetesen nem �llja meg a hely�t. A szuka is �s a kan is �ppoly tartalmas �letet �lhetnek, �s meg�regedhetnek an�lk�l is, hogy szexu�lisan akt�vv� v�ln�nak. Ha csak azokra a k�l�nb�z� komplik�ci�kra gondolunk, melyek a vemhess�g, sz�l�s �s a szoptat�si id� alatt fell�phetnek, egy�rtelm�, hogy a teny�sz�llatokat egy nem elhanyagolhat� rizik�nak tessz�k ki.
.
El�sz�r is a legfontosabb szab�ly: Teny�szt�sbe CSAK olyan egyedet szabad(na) vonni, mely a fajta jav�t�s�t szolg�lja. Teh�t h�zi kedvenc, am�g nem bizony�tott ki�ll�t�son, teny�szszeml�n �s sz�r�si eredm�nyben, nem alkalmas teny�szegyednek! Ez term�szetesen nem azt jelenti, hogy ha egy kutya csal�di kedvenc, az nem alkalmas teny�szt�sre, s azt sem, hogy teny�szkutya nem alkalmas kedvencnek.
Teh�t a teend�: Pontosan �ttanulm�nyozni a teny�szt�si szab�lyzatot, lehet�leg min�l t�bbet olvasni a t�m�r�l, ki�ll�t�sokra, teny�szszeml�re elvinni a kuty�t.
Nagyon fontos, hogy csak megfelel� sz�r�si eredm�nyekkel rendelkez� kuty�kat vonjuk teny�szt�sbe!
Valamint vegy�k figyelembe a kutya viselked�s�t, ideggyenge kuty�val ne teny�ssz�nk, legyen az b�rmily sz�p is!

Teny�szt�:
Teny�szt�nek nevezz�k azt a szem�lyt, aki a MEOE �ltal nyilv�ntartott ebt�rzsk�nyvbe almot jegyeztet be. De hogy valaki „teny�szt�“ legyen, ahhoz az�rt egy kicsit t�bb kell. Az anyakutya �s a fedez�kan tart�s�r�l, a k�lyk�k felnevel�s�r�l, a szaporod�si viselked�sr�l, a vemhess�g �s a sz�l�s lefoly�s�r�l sz�l� ismereteken k�v�l az �r�kletess�g �s a teny�szt�si m�dszerek legal�bb h�zagos ismerete is a teny�szt� eszk�zt�r�ba kell tartozzon.
El�sz�r is nagyadag felel�ss�g�rzetre van sz�ks�ge a saj�t kuty�j�val szemben, �s a fajt�val szemben. Szem el�tt tartja a fajta �rdekeit az eg�szs�g, a szem�lyis�g �s a standard tekintet�ben. Az is a teny�szt� feladatainak k�r�be tartozik, hogy a k�lyk�k j� helyre ker�ljenek, biztos�tva legyen, hogy a fiatal kuty�k optim�lisan fejl�dhessenek. A teny�szt� partnere a j�v�beni k�ly�ktulajdonosnak, seg�t a megfelel� felnevel�s k�rd�s�ben, �s v�g�l, de nem utols�sorban seg�t� kezet ny�jt a felmer�l� kisebb - nagyobb probl�m�k megold�s�ban.
Akinek a zs�ros kereset lebeg a szeme el�tt, az jobb, ha nem kezd teny�szt�sbe. Ellent�tben az �ltal�nos v�lem�nnyel az igazi teny�szt�s csak igen ritk�n v�lik k�lts�gfedez� hobbyv�. A ki�ll�t�sok, fedez�sek, a k�lyk�k felnevel�s�vel j�r� k�lts�gek jelent�sek. Ehez j�n m�g az �llatorvos �s a hirdet�sek k�lts�ge. Az igazi teny�szt� tudja �s elfogadja ezt. Sz�vvel l�lekkel teny�szt�, megk�s�rli az �tj�t a "k�nnyek" ellen�re is v�gigj�rni. Az igazi teny�szt�t soha nem lehet a szapor�t�val, �sszehasonl�tani. A kutyateny�szt�s hobby, passzi�. A teny�szt�i sikerek a szem�lyes megel�ged�ssel p�rhuzamban �llnak.

Teny�szt�s:
Aki kuty�t akar teny�szteni, az tisztess�ges adag felel�ss�get v�llal az anyakuty�val, a k�lyk�kkel, a k�lyk�k j�v�beli tulajdonosaival �s a fajt�val szemben. Ez�rt jogos az a k�vetel�s, hogy egy teny�szt� enn�l valamivel t�bb ismerettel rendelkezzen. Legal�bb egy minim�lis alaptud�s elv�rhat� t�le a fajt�val kapcsolatban.
Az �r�kletess�g arr�l t�j�koztat, hogy hogyan �s milyen m�rt�kben adj�k tov�bb a teny�szpartnerek bizonyos tulajdons�gaikat. Ez az ismeret �s a rendelkez�sre �ll� teny�sz�llom�ny tulajdons�gainak, el�nyeinek �s h�tr�nyainak behat� elemz�se ut�n lehet csak d�nt�st hozni arr�l, milyen p�ros�t�ssal �rhet� el a teny�szt�si c�l. El kell gondolkodni bel- vagy vonal- esetleg idegenteny�szt�st kell alkalmazni a k�v�natos tulajdons�gok kiemel�s�hez �s megszil�rd�t�s�hoz, a nem k�v�natosak likvid�l�s�hoz, �j jegyek l�trehoz�s�hoz.
.
A belteny�szt�s olyan elj�r�s, melyn�l k�zeli rokonokat p�ros�tanak. Ez arra szolg�l, hogy a megl�v� j� tulajdons�gok kiemel�djenek, r�gz�ljenek. Term�szetesen a nem k�v�natos jellemz�k is manifeszt�l�dnak, ez�rt ezt a m�dszert csak akkor lehet alkalmazni, ha a p�roztatott egyedek m�r �gy is kiv�telesen magas min�s�gi sz�nvonalat k�pviselnek vagy bizonyos jellemz�ket speci�lisan akarnak kiteny�szteni.
A belteny�szt�s fogalm�t hallva sok laikusnak a hideg futkos a h�t�n �s azonnal a belteny�szt�sb�l ad�d� torzul�sok jutnak az esz�be �s az ilyen „�gyk�d�st“ term�szetellenesenek tartja. Lesz�gezend� azonban, hogy a belteny�szt�sb�l k�vetkez� torzul�sok csak t�bb gener�ci�n �t folytatott nagyon szoros belteny�szt�s ut�n k�vetkeznek be. A term�szetben a belteny�szt�s abszol�t szok�sos, rendszeresen el�fordul� aktus, mely azt teszi lehet�v�, hogy a leger�sebbek �s legjobbak szaporodjanak.
A belteny�szt�s sor�n a kedvez� tulajdons�gok gyorsabban jelennek meg az ut�dokban, viszont ezzel egy�tt a kev�sb� k�v�natosak is. Az esetleges kedvez�tlen tulajdons�gok ebb�l a teny�szt�si form�b�l ad�d�an igen er�sen r�gz�lnek. Ez�rt meggondoland�, hogy ezt a teny�szt�si form�t v�lasztjuk-e az idegenteny�szt�ssel vagy a vonalteny�szt�ssel szemben! 

A vonalteny�szt�skor olyan egyedeket p�rozhatnak, melyek egy bizonyos k�z�s �sre vezethet�k vissza. Ezzel a m�dszerrel jelent�sen hosszabb ideig tart bizonyos tulajdons�gok kiteny�szt�se, de ez f�lre is siker�lhet, mert a g�n�llom�ny m�r n�h�ny gener�ci� alatt is �gy �sszekeveredhet �s �jraoszt�dhat, hogy az ut�dok genetikailag csak igen kis m�rt�kben hasonl�tanak az �s�kre. Ebben az esetben a vonalteny�szt�s m�r ink�bb idegenteny�szt�s, ahol a teny�szt�sbe vont egyedek k�z�tt semmif�le rokoni kapcsolat nincs. Az ilyen p�ros�t�sok bizonyos csodadoboz effektust mutatnak. Ez �gy helyes, mindazon�ltal az ilyen p�ros�t�sokat is a partnerekr�l rendelkez�sre �ll� ismeretanyag figyelembev�tel�vel kell megtervezni, �gy n�mi szerencs�vel, teny�szt�i ar�ny�rz�kkel a j� min�s�g� ut�dok el�re kalkul�lhat�ak.
Term�szetesen nem csak a lehets�ges teny�szpartnert, hanem annak felmen�it, oldal�gi rokonait – ha vannak, akkor lesz�rmazottait is analiz�lni kell. A d�nt�sben ezt 1:1 ar�nyban kell figyelembe venni. Erre a legjobb lehet�s�g term�szetesen a ki�ll�t�sok �s teny�szetek l�togat�sa. Itt az egyes teny�szt�k �s a teny�szt�s ir�nt �rdekl�d�k maguk is megtekinthetik a kuty�kat, a tulajdonos enged�ly�vel �ttapogathatj�k, �s saj�t v�lem�nyt alkothatnak r�la. �m ez csak akkor vezet a teny�szt�s szempontj�b�l eredm�nyre, ha ez a meg�t�l�s objekt�v, �gy ez a genetikai t�rv�nyszer�s�gek ismeret�ben t�bb�-kev�sb� megb�zhat� spekul�ci�t jelent a j�vend� ut�dok tekintet�ben.
�rt�kes seg�ts�g a kutya �s rokoni kapcsolatainak �tvil�g�t�s�ban a sz�rmaz�si dokumentum. Minden k�ly�kr�l ki�ll�tanak egy sz�rmaz�si okiratot, ez a t�rzsk�nyv, melyet az illet�kes orsz�gos szervezet vagy egyes orsz�gokban a fajtaklub t�rzsk�nyvvezetõje �ll�t ki.
B�r n�h�ny tulajdonos sz�m�ra ez az okm�ny kev�s jelent�s�ggel b�r, k�l�n�sen, ha nem j�r ki�ll�t�sra vagy nem akar teny�szteni, ez a dokumentum a k�ly�kh�z tartozik. A sz�rmaz�si okm�nyon felt�ntetik a fajt�t, a kutya teljes nev�t, sz�let�si idej�t, a sz�rv�ltozatot �s sz�nt, a t�rzsk�nyvi bejegyz�s sz�m�t, a tetov�l�si sz�mot (vagy chipsz�mot) �s a teny�szt�t. Ezen k�v�l az anyai - apai vonalakat legal�bb 3 gener�ci�ig vissza kell vezetni. Megjel�lik, mely orsz�g t�rzsk�nyv�be vannak az �s�k bejegyezve, milyen ki�ll�t�si eredm�nyeket szereztek. �jabban egyes orsz�gokban felt�ntetik a sz�r�s(ek) eredm�ny�t is. ​

Teny�szszuka:
Tal�n �rdemes lenne hangs�lyozni, hogy bizony a szuk�kat sem kell minden�ron befedeztetni "legal�bb egyszer". Sajnos, nap mint nap halljuk ism�telni azt a t�vhitet, hogy minden szuk�nak legal�bb egyszer kell sz�lnie "eg�szs�g�gyi okokb�l". Erre tudom�nyos bizony�t�k sosem volt, legink�bb kultur�lis/t�rsadalmi okokra vezethet� vissza ("n�nem� egyedek c�lja a fajfenntart�s"). Arra most m�r viszont van adat, hogy igenis, egy szuka eg�szs�ge szempontj�b�l az a legk�v�natosabb, ha valamikor egy �s k�t �ves kora k�z�tt, de lehet�leg egy�vesen ivartalan�tj�k. Hozz�tehet� m�g, hogy mivel Magyarorsz�gon sok hely�tt a kan kuty�k szabadon k�sz�lnak, s ez�rt m�g a kertbe elz�rt t�zel� szuk�k sincsenek biztons�gban, ez a m�dszer egyszer �s mindenkorra megv�d a nemk�v�natos, olykor m�g a szuka �let�t is vesz�lyeztet� terhess�gekt�l.
El�sz�r is bizonyoss�got kell szerezni arr�l, hogy a kuty�nk t�nyleg kifejezetten sz�p �s jellegzetes p�ld�nya fajt�j�nak. Ennek �rdek�ben a ki�ll�t�sokat kell l�togatni, ahol a kuty�r�l b�r�latot - vagy ink�bb kritik�t - kapunk k�l�nb�z� b�r�kt�l. Amint kider�l, mik a kutya hib�i, er�ss�gei (egy kutya sem t�k�letes), �rkezik el a d�nt�s pillanata: �rdemes - e teny�szteni vele, vagy jobb, ha nem. A kutya eg�szs�gi �llapot�r�l �s fajtatipikus term�szet�r�l is messzemen�en t�j�koz�dni kell. A kutya k�rt�rt�net�t csak a tulajdonos ismeri, �s �pp�gy csak a gazd�ja tudja, hogyan viselkedik a kutya h�tk�znapokon otthon vagy stresszhelyzetben. Egy agressz�v kutya vesz�lyt jelent a k�rnyezet�re, k�l�n�sen a gyerekekre. Egy beteges vagy �r�kletes betegs�gben szenved� kuty�t sem szabad teny�szt�sbe vonni! 

A fedez�kan kiv�laszt�sa:
A teny�szszeml�zett, els� oszt�ly� sz�rmaz�s� kan, aki a fedez�shez rendelkez�sre �llhat, n�h�ny ki�ll�t�son eredm�nyesen kell szerepeljen. Nem kell felt�tlen�l champion legyen - Champion x Champion m�g nem eredm�nyez kis Championokat!
J� ha a kan t�bb ki�ll�t�son is r�szt vett (k�l�nb�z� b�r�kn�l) – de legal�bb teny�szszemle eredm�nye legyen. Rendelkezzen a megfelel� sz�r�sekkel. A szukatulajdonos n�zze meg a kant, �s alkosson k�pet annak viselked�s�r�l is!
Sajnos a szukatulajdonosok t�bbs�ge csak a ki�ll�t�si eredm�nyek alapj�n t�j�koz�dik a sz�ba j�het� teny�szpartnerr�l.
A teny�szkan kiv�laszt�sakor semmik�pp nem vezethetnek k�nyelmi okok. Csak az�rt, mert egy kan k�t faluval arr�bb �l, vagy egy j� bar�t tulajdon�ban van, �s �t k�l�nben is meg akartuk l�togatni, att�l a kan m�g nem a megfelel� teny�szpartner. Akit ilyen ind�t�kok vezetnek, szapor�t�nak min�s�ti mag�t.
�pp�gy nem szabad befoly�sol�dni att�l, hogy egy bizonyos kan most �ppen „divatban“ van vagy mert a k�zelm�ltban egy h�res teny�szt� szuk�j�t fedezte. 

Fedeztet�s
Miel�tt a szuk�t befedeztetn�nk, tiszt�zni kell, teljesen eg�szs�ges-e, ivarszervei mentesek-e a betegs�get okoz� bakt�riumokt�l, illik- e a kanhoz vagy ugyanazon hib�kat mutatja.
A kan tulajdonosa is nagy felel�ss�ggel tartozik a fajta alakul�s��rt �s k�telezett arra, hogy a szuka teny�szt�si alkalmass�g�r�l meggy�z�dj�n. Adott esetben ak�r a fedez�st�l is el kell tekintenie!
A fedez�s el�tt meg�llapod�st kell k�tni (lehet�leg �r�sban) a fedez�si d�jr�l, a fedez�s m�dj�r�l, ism�telt fedez�sr�l, az esetleges �jrafedez�sr�l a szuka �resen marad�sa eset�n, stb.
T�bbek megr�k�ny�dnek a fedez�si d�j hallat�n. Igaz�b�l nem �rtem mi�rt, hisz egy kan kuty�t �pp �gy kell etetni, �polni, orvoshoz vinni, mint a szuk�kat. Tal�n ki�ll�t�sok eset�ben m�g t�bbet kell �t vinni, mint egy szuk�t. Sz�val a kanra is �pp �gy kell k�lteni, mint egy szuk�ra.
Ha k�ly�k�rt fedez a kan, akkor a kutya tulajdonosa fenntartja mag�nak az els� v�laszt�s jog�t, �s elv�laszt�s id�pontj�ban (kb.8 hetes kor), az oltott, t�rzsk�nyvezett kiskuty�t elviszi. Am�g a kan tulajdonos nem v�laszt az alomb�l, addig szuka tulajdonos nem adhat el k�lyk�t. Amennyiben a kantulajdonos fenti id�pontban a v�laszt�si jog�t nem gyakorolja, ez esetben aj�nlott lev�lben, hat�rid� megjel�l�s�vel felkell h�vni a figyelm�t erre a jog�ra, ha ennek sem tesz eleget, akkor el lehet kezdeni a k�lyk�k elad�s�t. Ilyen esetben kan tulajdonos a megmaradt k�lyk�k k�z�l v�laszthat, �s meg kell t�r�tenie az elv�laszt�s id�pontj�t�l az �tv�telig felmer�l� k�ly�k tart�si k�lts�geket. Ha elv�laszt�skor csak egy k�ly�k maradt �letben, ez esetben a k�ly�k a szukatulajdonos� �s kantulajdonost a k�ly�k p�nzbeni �rt�k�nek legfeljebb 50 %-a illeti meg.
Nincs akad�lya annak, hogy a tulajdonosok a fedeztet�s ellen�rt�k�t p�nzben hat�rozz�k meg. Ezt a meg�llapod�st a fedez�st megel�z�en �r�sba kell foglalni, �s a szerint kell elj�rni.
N�h�ny szukatulajdonos nem tudja pontosan a t�zel�s pontos id�pontj�t, ez�rt el�fordulhat, hogy n�h�ny nappal kor�bban �rkeznek a kanhoz, �s akkor akarnak fedeztetni. A j� fedez�kan szerencs�re ilyenkor m�g nem mutat �rdekl�d�st.
A jelenlegi szab�lyok szerint csak az a t�rzsk�nyves kutya ut�dja kaphat t�rzsk�nyvet, aki a TENY�SZTHET� min�s�t�st megszerezte egy teny�szszeml�n. Teh�t ha azt akarjuk, hogy a sz�letend� k�lyk�k t�rzsk�nyvez�se rendben legyen, akkor minimum egy teny�szszeml�re el kell vinni a kuty�t.
Nagy gondoss�ggal n�zz�nk k�r�l a kan kuty�k k�n�lat�ban, �s v�lasszuk ki azt a kant, mely t�pus�ban, �s vonal�ban legjobban illik a szuk�hoz. Telefonon, lev�lben vagy szem�lyesen keress�k meg a kan kutya gazd�j�t, �s tegy�k fel neki a k�rd�seinket.