A Shar-pei t�rt�nete:

 �si k�nai kutyafajta. D�l-K�na Kwung Tung tartom�ny�ban Dah Let v�ros �s Dialak k�rny�ke a fajta val�sz�n� sz�rmaz�si helye. A k�rny�ken tal�lt, a fajt�ra vonatkoz� leletek a Han dinasztia kor�ra ( kb. ie. 206 - isz. 220) vezethet�k vissza.

Ez a kifejez�s a shar-pei durva sz�rzet�re utal, mely egyed�l�ll� m�s kutyafajt�kra nem jellemez�.

Nem volt �ri, fels�bb oszt�lybeli luxuskutya, mint a Pekingi palotakutya, a Shih-Tzu vagy a Mops. Haszon�llatk�nt tartott�k, ink�bb a parasztok, vad�szatra  �s ter�letv�d�sre haszn�lt�k.

Csak k�s�bb lett ismert egy �j, de teljesen m�s szerepben, harci kutyak�nt haszn�lt�k. Az ar�nabeli es�lyeiket n�velte sz�rzete, amit az ellenf�lnek neh�z volt megragadni �s a laza b�r lehet�v� tette sz�mukra, hogy megfordulva megharapj�k a t�mad�t. Egyes jelent�sek szerint, hogy n�velj�k az agresszi�jukat , bort �s k�b�t�szert kaptak.

Mikor K�na a 19. sz�zadt�l egyre ink�bb nyitott lett �s a nyugati vil�g befoly�sa meg�rintette, nagyobb �s vesz�lyesebb kuty�k ker�ltek be az orsz�gba, az egyeduralkod� shar-pei m�r nem volt egyenrang� ellenf�l. Mivel alig volt r� kereslet, gyorsan cs�kkent az �llom�ny. A m�sik t�nyez� az volt, hogy a kommunista rezsim a k�nai n�pk�zt�rsas�g ideje alatt komoly ad�kat vetett ki a kutyatart�kra.

1950-re m�r nagyon kev�s shar-pei maradt. N�h�ny egyed fellelhet� volt m�g vid�ken, Hongkongban, Macao-n, Taiwanban �s K�na k�zeli szigeteken.

1970-ben egy �j, kis teny�szt�i csoport megint �rdekl�d�st mutatott a fajta ir�nt. Ketten k�z�l�k, nem mindennapi �rdekl�d�ssel k�zeledtek a fajt�hoz, az egyik Mr. C. M. Chung (Jones Kennel) aki el�z�leg m�r teny�sztett shar-peit �s a fiatal Mr.Matgo Law (Down Homes Kennel) aki csak akkor kezdte ki�p�teni saj�t teny�szet�t. Nagyon kev�s volt azon egyedek sz�ma, akikkel teny�szteni lehetett, a legt�bbnek nem volt igazolhat� a sz�rmaz�sa, ez�rt a teny�szt�k belteny�szt�ssel fejlesztett�k tov�bb az �llom�nyukat, figyelve a fajta eg�szs�g�re �s harmonikus testfel�p�t�s�re.